TESTVÉRMÚZSÁK ©
TESTVÉRMÚZSÁK ©
SZINTÉZIS
 
 
 
Látogatottság
Indulás: 2005-01-12
 

AZ «OSSERVATORIO LETTERARIO» MAGYAR NYELVÛ KIEGÉSZÍTÕ PORTÁLJA / PORTALE SUPPLEMENTARE UNGHERESE DELL’OSSERVATORIO. LETTERARIO

Az eddig legforgalmasabb napok (és látogatottsága): 2008. 11. 11. (513) - 2009. 04. 24. (215) - 2011. 07. 14 (245) - 2011. 07. 25. (878) - 2011. 07. 26. (504) - 2012. 11. 12. (684) - 2013. 02. 11. (489) - 2013. 4. 30. (634) - 2013. 05. 30 (1030) - 2013. 07. 30. (522)... (A továbbiakban már nem kísértem figyelemmel a látogatottságot.)

A Testvérmúzsák 2009. május 25-i helyezése a napi átlag látógatószám szerint:  a listázott 2036 «Kultúra, mûvészet» portálból az 5.; 2013. aug. 03 - 12.: a 2374 portálból a 4. (aug. 6-án a napi átlag látogatottság: 148,1...) 2013. október 08-10.: 4. a 2394 kulrúra-mûvészet portálból 2014. szeptember 15.: látogatottsági statisztika szerint 1. helyezett a 2436 listázott kultúra-mûvészet portálból (Ld. s Itt>>)

2022. április 26.-i pozíció: elsõ helyezett (ld. itt )

Kultúra, mûvészet kategória - Napi átlag látogatószám szerint>>

Portálok listája kategóriánként>>

 

Honlapok /Home Page:

www.osservatorioletterario.net

www.testvermuzsak.gpotal.hu

Osservatorio Letterario-1 FB>>

Osservatorio Letterario/Mttb1 Fb>>

Osservatorio Letterario/Mttb2 Fb>>

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Menü
 
 
Elérhetõség

 

Osservatorio Letterario Ferrara e l'Altrove - O.L.F.A. - Irodalmi és Kulturális Folyóirat (Szerkesztõség) 

INFO (magyar)    

Az Osservatorio Letterario (kezdetek) bemutatása 

A megjelent példányok teljes vagy kivonatos archívuma

ARCHÍVUM: BEÉRKEZETT LEVELEK & ELKÜLDÖTT LEVELEK

A kezdeti idõk postaládájából

 

 

Ajánlat: Megrendelhetõ kiadványok

Megrendelhetõk a szerkesztõségnél is: a kiadvány ára + postaköltség 

 

 

 

OSSERVATORIO LETTERARIO HONLAPJA  

Osservatorio Letterario a Facebookon

OLFA-HÍREK

OLFA-szerzõk

Konzultálható teljes számok online-változatai: 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72.2010. 73/74. 2010. 75/76. 2010/2011. 77/78.  , 2011. 79/80. , Egy-két egyéb internetes jelenlét:  QLIBRI (2008. 04. 16-tól) ,  Literary, Bresciai könyvtári hálózat/Periodikák, ShvoongGoogle: részleges internetes jelenlét, Yahoo , Egyéb internetes jelenlét) (Ld. még a jobboldali szélsõ hasábban is.)

A FOLYÓIRATOM (Edizione O.L.F.A.) KIADOTT PÉLDÁNYAINAK ARCHÍVUMA , legutóbbi kötetek és egyéb O.L.F.A.-Publikációk (1, 2, 3, 4, 5, , 7O.L.F.A. - Irodalmi Füzetek, Traduzioni/Fordítások (Prosa/Próza-Poesie/Versek) ,  O.l.f.a.-kötetek (Nb. Archív, évek óta nem frissíthetõ, kezdeti O.L.F.A.-honlapok egyikérõl.) Ld. még a jobboldali hasábban: Internetes jelenlét/Edizioni O.L.F.A.- O.L.F.A. kiadványaim (néhány, nem teljes), Egy láng az élet (magyar nyelvû e-book mûfordítás-antológia) Kezdeti könyves vitrinek-1Kezdeti könyves vitrinek-2Kezdeti könyves vitrinek-3 , Kezdeti könyves vitrinek-4, Kezdeti könyves vitrinek-5, Kezdeti könyves vitrinek-6, Kezdeti könyves vitrinek-7 (Nb. Az ezeken az oldalakon látható e-mail címek 2002-tõl már nem érvényesek!!! Ugyancsak ezek a kezdeti weboldalak sem frissíthetõk.)

Archívum       Archív figyelõ 

EPA-OSZK Archívumban található pdf-változatok

Magyar nyelvû függelékek (fekete-fehér nyomtatás/stampata in bianco-nero ): 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2005/2006. 47/48. , 2006. 49/50. , 2006. 51/52. , 2006/2007. 53/54. , 2007. 55/56. , 2007. 57/58.2007/2008. 59/60. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72.2010. 73/74., 2010. 75/76.; színes nyomtatás/stampata a colori: 2010/2011. 77/78., 2011. 79/80., 2011. 81/82. , 2011./2012. 83/84. (speciális, jubileumi kiadások/speciali edizioni giubilari) , 2012. 85/86 , 2012. 87/88  Tovább>>

A nyomtatott példányban az ábrák, képek fekete-fehérek, kivéve a jubileumi kiadásokban.

FULLEXTRA: KÖLTÕSULI - IRODALOM, TUDÁSTÁR  - FULLEXTRA: ROVATOK - TOP 30 AUTHORS (és az én olvasottságom is: ld. nicknév "stelltesor" - hozzáadandó a 248 eltûntetett pontszám! -) és  újabb anomália A Fullextra.hu 30 legolvasottabb cikk toplistája Közlemény - Aranylant
 

100 ÉVES A NYUGAT (1908-2008)

NAPKELET

NAPJAINK VILÁGIRODALMA

 In memoriam Bakonyi Géza (Gyászjelentés), Bakonyi Géza, az Osservatorio Letterario ex-levelezõje emlékére (Bakonyi Géza írása az O.L.-ban olaszul ,  B. G. honlapja, Link: Magyar-olasz testvérmúzsák/az Osservatoio Letterario azóta már archív honlapja)

 
FIGYELMEZTETÉS

Copyright 1997-2008/2009 és további évek

 NB. Dr. Bonaniné Dr. Tamás-Tarr Melindának – miként honlapja is – minden írása és egyéb munkája, ide értve a különbözõ fórumokon és másutt tett valamennyi hozzászólása SZERZÕI JOGVÉDELEM ALÁ ESIK.  MINDENNEMÛ MÁSOLÁSUK TILOS!  Azokra egy, a honlapra, illetve a weboldalra, vagy a kiadványra vezetõ hivatkozással, linkkel, illetve a forrás pontos megjelölésével (pl. láb- vagy végjegyzetben) kell hivatkozni.  A hatályos szerzõi jogvédelem alapján bármely munkájának idézése vagy közlése csak elõzetes megállapodás és jogdíjfizetés ellenében történhet.

MEGJEGYZÉS: A honlap linkjei közül a feltétel óta sajnos sok már nem található az interneten. Azért nem veszem le ezeket , hogy látható legyen, milyen web-címen publikálták annak idején az eltûnt/eltûntetett cikkeket.

 
TUDOMÁNY

Honfoglalás (ld. aktuális olvasottságát a Könyvismertetõk rovatban - Link: Michelangelo Naddeo a rovás-ábécé õsiségérõl szóló angol nyelvû könyvének budapesti könyvbemutatója Kapcsolódó kritika: Négyezer vagy négyszáz éves a rovásírás? )

DunaTv/Õstörténet-1, Õstörténet-2, Õstörténet-3

Tarihi Üngürüsz, a legõsibb magyar geszta /Sajnos, felsõbb utasításra, imitt-amott torzított fordítással

A tarihi üngürüsz, magyar õsgesztáról

Õshonos-e a magyar a Kárpát-medencében? (Könyv)

Grandpierre K. Endre, a titokfejtõ: történész és gondolkodó (1916-2003)

Grandpierre K. Endre

Mesterházy Zsolt:  A Kárpát-medencei etnogenezis története

 

Botos László: Felvidék - Szlovákia (Northern Hungary)

 

Néhány gondolat a finnugor rokonság kérdéséhez

Az évszázad nyelvvitája 1.

 

Egy izgalmas kaland feljegyzései

A csillagok gyermekei vagyunk?

 

"Valóban etruszk írás?" - I. (az olasz eredeti magyar nyelvû, bõvített változata)

"Valóban etruszk írás?" - II.

AZ ETRUSZKOKRÓL ÉS NYELVÜKRÕL  - "Valóban etruszk írás?" - III. (Az elõzõ kettõ összefoglaló kivonata)

Etruszkokról, írásukról - "Valóban etruszk írás?" - IV

Etruszkokról, írásukról - "Valóban etruszk írás?"- V. (ld. az "Esszé" rovatot.)

Titkozatos tárgy...

 

Exkluzív: Levelezés Mario Alineivel 

Etruszk rokonaink?

Az etruszkok kihalhattak utódok nélkül?  

Az etruszk-cikkeim olvasottsága (ld. 'stelltesor' nicknév)

 

Etruszk levelek I.

Magyar-etruszk rokonság kérdése magyar szemmel

 

Elõzetes/Benedekffy Ágnes: Egy titokzatos nép holt(?) nyelve

 

Radics Géza: A környezet és létfeltételek hatásai a nyelvek kialakulására

Magyar õstörténet: Róna-Tass András a mítosz és valóság viszonyáról

 

Hunnivári Zoltán: Forradalom a kronológiában – A 200 éves idõcsúszás 

Hunnivári Zoltán: Hungár Naptár – Jézus Krisztus Kr. u. 194-ben született

Hungár Naptár/Hungarian Calendar – A 200 év, amely megrendíti a világot (angol-magyar)

Hungár Naptár (Több nyelvû honlap)

 

A római kapitóliumi farkas turpissága, amely a középkorban “született” / L'inganno della Lupa e' "nata" nel Medioevo (olasz)

 

Vörös vihar Théba felett

 

Megnyílnak a neandervölgyiek titkai (2006. november 16)

Evolúciós ritkaság vagyunk (2006. szeptember 19.)

Neandervölgyiek az interneten (2004. július 22.)

Semmi köze a Neander-völgyieknek a ma emberéhez? (2004. január 30.)

Megtalálták az emberi evolúció hiányzó láncszemét (2003. június 13.)

Megtalálták a legõsibb emberi koponyát (2002. július 13.)

Éden, megszakításokkal (2001. december 29.)

Az elõember soha nem volt "tizenéves" (2001. december 8.)

 

 

Megtalálták az új világ legrégebbi írását (2006. szeptember 18.)

Novemberben tárul fel az Antikythera (2006. június 23.)

Amerika legõsibb csillagászati eszközei (2006. június 6.)

Magyar régészek kutatnak Szudánban (2006. május 26.)

Meglepõ õsi hamis­pénz­re bukkantak (2006. március 30.)

 

Amikor a trópusokat óriáspingvinek lakták

 

Fullextra: Tudomány rovata

 

MTA-TAG REAKCIÓ, AVAGY TUDÓSOK ÉS ÁLTUDÓSOK / KUTATÓK ÉS KUTATGATÓK KÉRDÉSE - I.

Varga Géza: Erdélyi István száz év finnugrizmusról

 
TRIANON
 

Trianon és holokauszt (olasz)

Trianon, the Cruelty of Europe

Más Trianon-videók

Trianon-versek

Trianon Múzeum

Egy levél Trianon felülvizsgálatának kérelmére  (ld. itt is és itt , Kelt.: 2001. febr. 20.) 

Institutum Pro Hominis Juribus kérelmének elemzése (2005. márc. 25.)

Szitányi György: Trianonról röviden, szenvtelenül

Kiút Trianonból

Éva Mária Bárki: semmisnek tekinthetõ a trianoni békeszerzõdés (írta Frigyesy Ágnes, Európai Idõ)

TRIPLÁN - TRIANON FONTOSSÁGA

Ünnepek-évford.
Keserû 50. évforduló
 

Fotó: Dr. B. Tamás-Tarr Melinda (Gradara, 2005. augusztus)

A szobor jellegzetessége, hogy amerrõl nézzük - jobbról, szembõl, balról -, arról az oldalról más az arckifejezés: 1. A szenvedõ Krisztus (jobbról), 2. A haldokló Krisztus (szembõl), 3. A halott Krisztus (balról)

 
 

Borbély Károly festménye (Ld. Kapcsolódó írás)

 

 NAGYBÖJT -  Virágvasárnap-Nagyhét(Link) - HÚSVÉT 2015 HÚSVÉT 2009 - Húsvéti üdvözlet (2008) -  HÚSVÉT-HÚSVÉTRA 1HÚSVÉTRA 2 -HÚSVÉTRA 3 CLEMENTE MARIA REBORA, KRISZTUS SZERELMESE - Borbély Károly: Keresztút - Világ Világossága -   Március idusa -Március 15.-re -Nemzeti dal - 2007. március 15-i rendezvények Pünkösd "Áldott szép Pünkösdnek gyönyörû ideje" - Dr. Edelényi Adél: A florália-ünnep nyomában Pünkösdi versek Pünkösdi témák -  Szent István ünnepe

-Mindenszentek és halottak napja -Aprószentek  - 

 ADVENTI IDÕSZAK -

Adventi várakozás B. Tamás-Tarr Melinda: Advent - A Mikulást várvaFerrarai Advent 2009 -  Karácsony 2009 / Natale 2009 - KARÁCSONY -Ady Endre: Karácsony Karácsony fényei, karácsonyi ágak - Tamás István: Karácsony reggelén  -Olaszországban nem lenne karácsonyfa? - Székács László: Názáretbõl - Karácsonyra - Gyöngyös Imre: Karácsonyi Üdvözlet gyanánt! NATALE 2010 / 2010 KARÁCSONY - Szt. Szilveszter és újév napja -Vízkereszt - 2011. JANUÁR 06. EPIPHANIA DOMINI - FARSANG 

 

 

 

Az aradi vértanúk

Egy sokat szenvedett világváros stigmái

KESERÛ 50. ÉVFORDULÓ

Gáz és könny

Ez is megtörtént

A terror hazája

A  megsebzett ünnep (dokumentumfilm)

Fábry a «Napkelté»-ben

Budapest, Európa és az októberi összecsapások: amikor egy európai ország hatóságai az erõszakhoz folyamodnak (Budapest, l’Europa e gli scontri d’ottobre: Quando le autorità di un paese europeo ricorrono alla violenza, italiano/olasz)  - Ld. még: Osservatorio Letterario

 

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉRBEFOJTÁSÁRA EMLÉKEZVE:

Dr. Paczolay Gyula: Az 1956-os forradalom eseményei a Veszprémi Vegyipari Egyetemen        

Dr. Paczolay Gyula: Mozaikok 1956-ból

Victor Sebestyen: Budapest 1956

1956 október

A FORRADALOM UTÁNI MEGTORLÁS - BÖRTÖNTECHNIKUM (Egy forradalmár visszaemlékezései) - "Már két generáció nõtt fel hamis magyarázatokon" (Emlékezés 1956-ra) - KOMMUNISTA DEMAGÓGIA ÉS HAZUGSÁGOK TÜKRÉBEN: EZ TÖRTÉNT... (Kapcsolódó téma: 

1956: Kádár János a forradalomról és a kivégzettekrõl)

 

1956 Forradalom és Szabadságharc

Mártírjaink '56

Tóth Ilonka pere

1956-os arcképcsarnok

Ami a cenzúrázott televíziók mûsorából kimaradt. Megismerhetjük-e valaha 1956. minden részletét?

Terror Háza Múzeum

Gloria Victis 1956

Az olasz elnöknek bocsánatot kell kérnie '56-ért egy olasz lap szerint

 

Magyar Írószövetség 56-os programjai

Magyar filmmûvészet  - 1956 és azon túl /Cinema ungherese - 1956 e oltre

 

 

 

 
Nota bene!

" […] nyelvi szörnyszülöttek egyetlen nemzedékváltásnyi idõ alatt elpusztíthatják a magyar nyelvet, és vele hullanak fogalmaink is" (Szitányi György: Nincs harag, öregem)

"Az internet az a médium, amely alkalmas annak az ideának a megvalósítására, hogy a véleményre nem annak elnémítása, hanem az ellenvélemény adja meg a méltó választ." (Szólássabadság az interneten: törvények, tanulmányok)

Plágium: az a cselekedet, amikor valaki az eredeti szerzõ szellemi termékét, munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrásmegjelölés és/vagy szerzõi engedély nélkül, jogtalanul felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel a eredeti szerzõ jogait sérti. A plágium bûncselekmény...

Kapcsolódó témák: Amit tudni kell a plágiumról Mi a plágium?, Wikipédia, A MÚOSZ a plágiumrólSzatmári Friss Újság: Tanulságos történet   Kapcsolódó linkek: Dokumentáció a "Tanulságos történet"-hez, Illegális publikáció (ahol a teljes tanulmányt a szerzõ tudta nélkül publikálták, annak forrását meg nem jelölve), Egy régi plágium esete , Ismét plágium! (kapcsolódó linkek: Ismertetõim olaszul, Ismertetõim magyarul)

Újabb jogtalan internetes közlés

Változnak az internet veszélyei

Az Alkotmányról, az alaptörvényrõl

Lisszaboni szerzõdés (Link)

 
ÜGYINTÉZÉS

Állampolgárok Tanácsadó Szolgálata

 

Élet, munkavállalás és tanulmányok - Az Önök EU jogainak áttekintése (Európai Unió) v. pdf ,  (olasz , pdf )

EU-információk 

Lakásvásárlási hasznos tanácsok: Az újabb lakások leggyakoribb hibái -  Mire figyeljünk-1? 

             Mire figyeljünk?-2: Látható és rejtett hibák

             Mire figyeljünk? 3: Kész házakban rejlõ veszélyek -fokozottan ügyelni 

 Lakásöröklési illetékrõl

Pénz nélkül is lehet új lakásunk

 

Nyugdíjügyek

Foglalkoztatói nyugdíj

   Hasznos tudnivaló a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvényrõl

   Saját számlán is gyûjthetõ a nyugdíj

A nyugdíjjal kapcsolatos egyéb oldalak

Adózhatunk a kamat után is

Magyar Vizsla - Adózók Érdekvédelmi Szövetsége

Iskolai végzettségek honosítása Olaszországban (olaszul)

Oktatási EU-dokumentumtár

Az Európai Unió és az oktatás, képzés

Lakásvásárlási illetékrõl: mennyit kell fizetni?

 
MUNKAÜGY

EU-munkavállalás

Eu-s országok: Külföldön szerzett jövedelem magyarországi adózása

Egyenlõség és megkülönböztetésmentesség - Éves jelentés 2005 (olaszul: itt)

Munka.lap.hu

Állás, Munka

Más munkával kapcsolatos oldalak

A nemzetgazdaság munkaerõmérlege

’Joint Inclusion Memorandum – JIM’

 A munkaerõ-felmérés célzott másodfeldolgozása a nem foglalkoztatottak összetételének vizsgálatához

Nõk  a munkaerõpiacon

A diszkrimináció variációi

Színlelt munkaszerzõdésekkel kapcsolatban

Rászedett magyar munkavállalók Spanyolországban (Kapcsolódó cikk: Becsapott magyar munkavállalók Valenciában)

Becsapott magyar munkavállalók

Nyugati riadalom a román munkavállalók miatt

Románia és Bulgária munkavállalóival kapcsolatban

Olaszország megnyitja piacát a román munkavállalók elõtt
Holland nem a román és bolgár munkaerõre
Brit korlát román és bolgár munkavállalóknak

Lejjebb viszik az olasz nyugdíjkorhatárt

 

 

 
EGÉSZSÉGÜGY

David Icke amiért nem javasolja a sertésinfluenza elleni oltást...

Miért utasítja vissza sok egészségügyi dolgozó a sertésinfluenza elleni oltást?

 

2007. áprilisától nem jár TB a külföldön tanulóknak (Sajnos nem április 1-i tréfa!!!)

Egészségügy & Üzlet

 
NE FELEDD!

Részlet a Magyar Köztársaság Alkotmányából:

61.§(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekû adatokat megismerje, illetõleg terjessze.

BH 1994. 300. I. A bírálat, a kritika, a véleménynyilvánítás ténybeli valóságtartalma a büntetõeljárásban nem esik a "tényállítás" fogalma alá, ezért az ezt tartalmazó nyilatkozat nem alkalmas sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására
[ Alkotmány 60.§(1) bekezdés, 61. §(1) bekezdés, Btk.179.§, 180.§ ]

Az Európai Egyezmény 10. cikkelye : "Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. E jog magában foglalja a véleményalkotás és az információk, eszmék megismerésének és átadásának szabadságát, országhatárokra tekintet nélkül, és anélkül, hogy ebbe hatósági szervnek joga lenne beavatkozni ..."

===============

"A   Szent Korona szakrális jellegét is kötelességünk megemlíteni, hiszen már az a tény is, hogy a pápa juttatta, adományozta elsõ királyunknak, már egy szentségi jellemzõvel ruházta fel. Amint eme jelleget Kocsis István (...) kifejti, tulajdonképpen "a magyar nemzet transzcendes dimenziója, az Ég egy darabja... miért is ne lehetne a magyar népnek is saját nemzetfenntartó misztériuma, saját mitológiája?... A létében fenyegetett magyarság a Szent Koronával, mint közösségfenntartó és megõrzõ erõvel ebbe belekapaszkodva eredményesen tudna védekezni, mert az az önvédelem szakrális, absztrakt letéteményese, szellemileg létezõ hatóerõ ... Ez a magyar nép Isteni titka. Aki ebbe a titokba bele tud pillantani, aki ennek legalább egy részét megérti, az beavatást nyer és részesül a magyarrá válás misztériumában"." (Prof. Dr. Tarr György: A Szent Korona szellemi tulajdon)

  "Én hiszek a testvériségben: a színek együtt adják ki a képet, a hangok együtt adják a koncertet. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye:az elnyomás és rombolás szelleme ellen. Micsoda leckét kaptunk ebbõl mi, magyarok!" (Babits Mihály)

"A magyar szó még nem magyar érzés, az ember, mert magyar, még nem erényes ember,  és a hazafiaság köntösében járó még korántsem hazafi.
S hány ily külmázos dolgozik a haza meggyilkolásán."
(gróf Széchenyi István)

"Jól s szépen beszélni a köznapokon is tudni kell. Meg kell ezt tanulnunk úgy, hogy vérünkbe ivódjon. Sok közéleti bajunk egyik legnagyobbikának: a hivatali bürokráciának kigyógyítására, egyszerû és pontos nyelvhasználatra lenne szükség. Idegen hatások befolyása ellen is óvni kell a nyelvet. Még inkább attól, hogy magába zárkózzék, s elporosodva váljék használhatatlanná. Sok szépen és jól beszélõ ember példája tanít a leghatásosabban. Tõlük-tõlünk válhat nyelvünk – az anyanyelvünk – igazi kinccsé. Egy mindenki s mimagunk által is folyton-folyvást megcsodálni való jelenséggé." (Bodosi György: Vallomás)

"A legfájdalmasabb és legaljasabb, gonosz emberi cselekedet az, amikor olyan emberek tagadnak meg -  ezzel beléd rúgnak, arcul ütnek és szemedbe köpnek -, akiket kitartóan, komoly nehézségek ellenére is éveken át a legmélyebben szerettél/szeretsz és önzetlenül segítettél/segíted!"  (mtt)

"Gyûlöletre méltók  a gerinctelenség, jellemtelenség, képmutatás, kétszínûség, hízelgés, hazudozás (háryjánoskodás is), szavahihetetlenség, köpönyegforgatás,  önzés, egoista érdekekbõl, haszonból  kezdeményezett, õszintétlen kapcsolatfelvételek, sunyiság, inkorrektség, irígység, rosszindulatúság, közömbösség, korruptság, mindenféle embereket félrevezetõ, kihasználó, kijátszó, bizalommal aljasan visszaélõ cselekedetek stb." (mtt)

 

 

 

 
Vendégkönyv - Közvetlen vélemények, írások
[Friss hozzászólások] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]

2005.07.27. 21:58 Idézet

Köszönet  a Wass Albert írásért! - mtt -


2005.07.27. 18:24 Idézet

Ezt mindenkinek tudni kell.

gróf czegei WASS ALBERT:

A „háborús bûnös"

Délfelé járt az idõ. Magasan fönt, a Standing Indian sziklás gerincén ragyogva izzott a nap aranypora. Alant, a völgyi legelõn, borja után bõgött egy jóllakott tehén s a hegyoldal tölgyesében valahol harkály kopogtatott.

A görbedt vállú, sovány vénember lassan, fáradtan ereszkedett alá a hegyrõl, karján a kiskosár gombával. Mögötte kilógó nyelvvel kullogott a hosszúszõrû, nagy veres vadászkutya. Belefáradt már a kajtatásba, friss vízre s árnyas fekhelyre vágyott.

Szelíd, békés, vénembernek való augusztusvégi nap volt. Gyümölcsérlelõ nap. S ahogy lassan, ügyelve lépdelt a hegyoldal kanyargós ösvényén, árnyékos tölgyek, borzolt fenyõk alatt, a vénember gondolatai messze jártak. Egy régi, odaveszett otthon hajdani gyümölcsösében. Vajon a pojnyikalmafák megvannak-e még? — tûnõdött. A muskotály körte? A szõlõskert fölött a vén diófák?

A ház bizonyára összedõlt azóta, gondolta és sóhajtott hozzá. Harminc esztendõ bizony nagy idõ. Talán a gyümölcsfákat is kivágták már azóta, ki tudja? De a szomorúság nem sajgott már nagyon. Megszokott, szinte megbékélt szomorúság volt az emlékké vénült hajdani otthon távolodó képe. Bizony, sok idõ eltelt. . .

Tova lent feltûnt már a fák között az új otthon fényes lemezfödele s hallani lehetett lentrõl a kispatakot is. Immár hat éve, mióta nyugdíjazták a gyári munkából, ide húzódott meg, hogy legalább a hegyek között lehessen újra. Kedves hely volt ez, ott a Füstös Hegyek lábánál, szép, békés és szelíd. Vénembernek való, meghalni való hely volt. Bár a hegyek mégsem voltak ugyanazok. Valami hiányzott belõlük. Talán az ifjúkor emlékei, a muskotálykörtve íze, erdélyi vadvirágok illata, ki tudja . . . Valami hiányzott.

A nagy veres kutya elõre loholt, kilógó nyelvvel. Talán a patak csörgése hívta. De hirtelen csak megállt és ugatni kezdett a ház felé. Majd ugatva egyre, eliramodott !lefele a lejtõn. De akkor már a vénember is kiért a tísztás csücskére. Lent, a kisfaház tornáca elõtt két gépkocsi is állt a saját ócska tragacsa mellett. Egyiket felismerte nyomban: a helybeli deputy aranycsillagos szolgálati jármûve volt. Mellette pedig egy hosszú, fekete, idegen. kocsi.

— Na, ki a fene? — tünõdött a vénember, karján a gombás kosárral s meggyorsitotta kissé a lépteit. A nagy veres kutya már ott ugatott akkor a ház sarkában.

— Burkus, nye! — rikkantotta el magát a vénember. — Nyehónye!

Gazdája szavától abbahagyta a kutya az acsarkodást s csak állt ott, akár a cövek. A hangra mozgás támadt odalent az árnyékos tornácon. Egy köpcös, egyenruhás ember lejött a kislépcsõn s rászólt a kutyára. A deputy volt. Egy magas, sötétruhás ember felkelt a padról, fekete irattáskával a hóna alatt és a korláthoz lépve nézett az érkezõ felé. Egy harmadik emberi alak ülve maradt hátul, a tornác árnyékában lévõ kerti széken.

A kutya vakkantott egyet, hátra nézett a gazdájára, majd megindult le a patak felé.

A deputy elébe jött az útig. Gondterheltnek látszott.

— Sorry, Mister Pujoni —, dörmögte fojtott hangon. — Ha tudtam volna, mirõl van szó, küldtem volna figyelmeztetést. Megleptek engem is...

— Nem baj, Joe, nem baj —, vigasztalta jószivvel a vénember —, bárkit is hoztál, jól tetted. Kik ezek az urak?

— Hivatalos személyek, Washingtonból —, morogta a deputy s többet nem szólt, csak ballagott nagy súlyos léptekkel a vénember mellett, a várakozók felé.

A lépcsõ fejénél álló sötétruhás, csontos, komoly ábrázatú ember elõhúzott belsõ zsebébõl egy kis fekete igazolványtárcát s kinyitva a vénember elé tartotta:

— Thomas Holt, rendkívüli nyomozó, az Igazságügytõl. Ön Vasile Pujoni?

A vénember megtorpant a szótól, arca megkeményedett és haragosan mondta:

— Az én nevem Pujoni László. Leslie Pujoni, itt Amenkában. Az idegen, nyugodt mozdulattal elõhúzott egy összehajtogatott papírost a zsebébõl s belenézett.

— Vasile Pujoni. Mi ezt az embert keressük. Ha maga Leslie, akkor ki ez a Vasile? Rokona?

— Leslie és Vasile ugyanaz a név. — szólalt meg éles kellemetlen hangon a tornácon ülõ idegen, egy harminc-negyven év közötti, vereshajú, hosszúlábú, pufókarcú, sportruhás fiatalember. — Leslie angolul van. Vasile románul. László magyarul — ennyi az egész.

— Ez Mister Blum, szakértõ és tolmács — mutatta be kelletlenül kísérõjét a nyomozótiszt. — ön tehát azonos ezzel a Vasilével. Román állampolgár volt. Igaz?

A vénember keskenyre szorította a száját, föllépett a három kis lépcsõfokon a tornácra s megállt, szemben a washingtoni nyomozóval.

— Nem magam szándékából lettem azzá —, mondta kurtán. --Miért érdekli magát mindez?

A sötétruhás ránézett és szárazon, minden indulat nélkül mondta:

— önt azzal vádolják, hogy 1944 októberében bûntetteket követett el Romániában, melyek kimeritik a háborús bûnösség nemzetközileg elismert fogalmát. Az én megbizatásom az, hogy kihallgassam önt.

A vénember döbbenve meredt reá egy hosszú pillanatig, aztán felcsattant belõle a szó:

— Kik vádolnak és mivel? A nyomozó lélegzett.

— Talán üljünk le ehhez — felelte komoran —, ha megengedi?

— Tessék —, mutatott a tornác bútoraira az öreg magyar — akár itt, a kerti székre, akár odébb, az asztal mellé.

— Az asztalnál jobb lesz —, vélte a washingtoni s kezében a nagy fekete irattáskával megindult a kecskelábú kerti asztal felé.

— üljön le, ahova jól esik —, biztatta a vénember. — Én beviszem elõbb ezeket a gombákat a konyhába, vízbe teszem . . .

Karján a kiskosárral benyitott a házba. A Blum nevezetû sportruhás ülve maradt, de nyugtalan, kérdö szemmel meredt a nyomozóra, az pedig hátra fordult a lépcsõ alatt ácsorgó deputy felé, s kérdés volt az õ tekintetében is.

A köpcös deputy bosszúsan legyintett.

— Nem megy õ sehova, ne féljenek attól —, morogta s kiköpött a gyepre. — Mister Pujoni nem afféle ember . . .

A nyomozó széket húzott az asztalhoz, leült, kibontotta az irattáskát és vaskos iratcsomót emelt ki belõle. Rendezgetni kezdte a papírokat. Blum cigarettára gyújtott s kényelmesen hátradõlt a reccsenõ kerti széken. Lábait keresztbe rakta s belefújta a füstöt a fenyõillatú, nyárvégi délutánba. A deputy nagyot sóhajtott s leült a második lépcsõfokra, hátat fordítva a tornácon ülõknek.

Kis idõ múlva visszatért a vénember. Kancsót hozott és poharakat.      

Csak vízzel tudom megkínálni — mondta —, mert gyomorbajom miatt egyebet nem tartok a házban. Ennél jobb vizet viszont nem lelnek sehol. . .

Megtöltötte a poharakat s leült õ maga is. Rákönyökölt az asztalra s úgy mondta.

— Nahát, . . !

A washingtoni nyomozó sóhajtott egyet.

— Tud ön arról, hogy háborús bûnösnek nyilvánították Romániába?

A vénember megvonta a vállát:

— Aki háborút veszít, az háborús bûnös. Igy volt ez, mióta világ a világ.

Odébb, a kényelmes kerti székben terpeszkedõ vereshajú tolmács elvakkantotta magát, gúnyosan, mint aki röhejt fojt vissza magában. A lépcsõn gunnyasztó deputy lejjebb hajtotta a fejét. A •washingtoni azonban úgy tett, mintha nem hallotta volna a feleletet.

— Jó na —, mondta hûvösen és kezébe vett egy gépírásos, pecsétes ívet —, kezdjük hát mindjárt ezzel. A többi amúgyis inkább csak afféle jellemefestést szolgáló tanúvallomás, melynek nagy része népellenes magatartására vonatkozik, fasiszta beállítottságát világítja meg és így tovább. Tudjuk jól, hogy forradalmak, erõszakos kormányváltozások idején mindig akadnak személyes ellenségek, akik ilyen vagy amolyan oknál fogva igyekeznek befeketíteni azokat, akik azelõtt uralmon voltak. Tudomására kívánom hozni mindjárt az elején, hogy az ilyesmit mi nem vesszük tudomásul. Ez a jegyzõkönyv itt azonban komoly. Az áll benne, hogy egy bizonyos Vasile Pujoni, puini lakos, 1944. október 16-án, Puin községben, Romániában, hat személyt megölt, négy katonát és két civilt. Egy harmadik civilt pe-dig súlyosan megsebesített. Na most. Elsõ kérdés: azonos-e ön azzal a Vasile Pujoni puini lakossa), aki 1944. október tizenhatodikán Puin községben tartózkodott?

Szavai után jéghideg csönd dermedt a tornácra, s a napsugaras nyárvégi délután is mintha messzire húzódott volna a hegyek közé.

— Ki vádol mindezzel? — kérdezte a vénember halkan.

— Ezt most még nem árulhatjuk el — felelte kimérten a nyomozó —, míg be nem bizonyosodtunk . . .

— Én. vagyok a fõvádló —, vágott a szavába élesen a cigarettázó fiatalember. — A román népbiróság már hozott ítéletet ebben az ügyben, még 1945-ben. De itt az Amerikai Egyesült Allamokban a fõvádló ma én vagyok!

A washingtoni bosszúsan mordult feléje:

— Ez most nem tartozik ide, Mister Blum! Mi nyomozunk, nem vádolunk!

A vénember mintha meg se hallotta volna a nyomozó szavait. Kíváncsi tekintettel fordult a bosszúságában elvörösödõ idegen felé.

— Koránál fogva ott se lehetett, fiatalember —, mondta csöndesen. Miként tanúskodhatna?

A kérdezett indulatos mozdulattal dobta el a cigarettáját, gyülölettõl eltorzult arccal fordult a házigazdához.

— Az én nevem Dávid Blum — csattant élesen a hangja —, valamikor Dávid Blum junior, de húsz éve már csak Dávid Blum, mert apám végül is, sok szenvedés után, belepusztult, amit magától kapott azon a napon!

Csönd volt a szavai után.

— Maga volt az a Vasile Pujoni, aki ezt elkövette? — kérdezte hidegen a washingtoni nyomozó.

A vénember szürke arccal, mereven nézte a kigyúlt ábrázatú fiatalembert. Aztán bólintott néhányszor.

— Blum Dávid — mondta halkan —, emlékszem az apádra. Boltos volt a faluban. Jó boltos. Pénz nélkül is adott kõolajat, sót, miegymást annak, akinek nem volt pénze. Elfogadott érte tojást, csirkét, malacot, kinek mije volt a ház körül. Hetenként egyszer aztán bement Szamosújvárra, egylovas szekerével, s pénzzé tette mindazt, amit a parasztok adtak neki. Nem fizetett rá soha, az biztos . ..

— Magának birtoka volt Puinba, igaz? — vágott szavába a nyomozó, papírjait nézegetve. — Udvarházában élt és dolgoztatta a parasztokat? Izgatott a román nép és a román hatóságok ellen?

— Alljunk meg itt, ebben a percben! — emelte föl ujját a vén Pujoni László, szigorúan. — Valamit tisztáznunk kell. Elõször is, az én birtokom nem Puinban volt, hanem Kispujonban. Tisztességesen szerzett és apáról-fiúra szálló családi birtok volt, amit még Nagy Lajos király adományozott, nemességgel együtt a kispujoni Pujoni Andrásnak, vitézségéért. Miránk már csak száznegyven hold jutott az õsi birtokból, de számunkra az volt a legszebb és legdrágább föld ezen a világon. Házunk is volt, a gyümölcsöskert alatt. Nem udvarház, csak ház, zsindelyfedeles ház, hatszobás. Papíros szerint nem az enyém volt ugyan, hanem az apámé. De ott nõttem föl, az volt az otthonom.

— Aztán jöttek a románok. Nem hívtuk õket, hiszen nekik is volt saját országuk a hegyeken túl. Mégis jöttek. Elébb csak kéregetve, alázatosan. ükapám, dédapám befogadták õket, munkát adtak nekik. Templomot is építettek a számukra, papot is fogadtak belé. Tudom, ma divatos azt mondani, hogy elnyomtuk õket. De az igazság az, hogy megmaradhattak románoknak, még az ország nyelvét sem kellett megtanulják és szaporodtak, egyre szaporodtak. Mikor én elértem a tizedik évemet, egyszerre csak ott voltak a katonáik is, a hegyeken túlról. Letépték a község házáról a magyar címert s fölszögezték he-lyébe a magukét. Románia lettünk, verje meg az Isten . . .

— Bûnügyet nyomozni jöttünk ide vagy történelmi elõadást hallgatni? — - szólt közbe gúnyosan Blum Dávid, a nyomozóhoz intézve a szót s új cigarettáért nyúlt a zsebébe.

— Térjünk vissza a tárgyra, Mister Pujoni. — mondta komoran a nyomozó. — Maga azt állítja, hogy egy Kispujon nevû helységben élt s ezt írta a hivatalos papírokra is, amikor állampolgárságért folyamodott. Itt viszont az áll, hogy lakóhelye Puin volt. Nos, melyik igaz? Félrevezette-e a bevándorlási hatóságokat vagy nem? Elõször is ezt kell tisztázzuk.

— Hiszen éppen errõl beszélek—, felelte a vénember türelmetlenül. — Községünk neve hatszáz esztendõn keresztül Kispujon volt. Aztán egyszerre csak jöttek a románok, ledöntötték az útszéli táblát s újat emeltek a helyébe, amelyiken az állt, Puin. Amint mondtam, hiába fogadtuk be õket jószívvel, beszélni nem tanultak meg soha. Pujont Puinnak ejtették szõrös nyelvükkel s aztán ránk erõszakolták az elcsúfított nevet. Ezt tették minden városunkkal. Még a neveinkkel is. Hiába állt a keresztlevelemen, hogy László vagyok, õk Vasilét csináltak belõle.

— Ez megmagyarázza a névkülönbségeket.— bólintott a nyomozó. — Megállapítottuk tehát, hogy maga azonos azzal a Vasile Pujonival, akit 1945-ben a cluji népbíróság elõtt többszörös gyilkossággal vádoltak. Tudott ön errõl?

— Miként tudhattam volna? — felelte a vénember kurtán. — Nem voltam ott.

— Nem volt ott? — csodálkozott a nyomozó és lapozni kezdett a papírok között. — Hát lássuk csak, hol tartózkodott 1945 . . .máju-sában?

— Ausztriában. Bécs mellett. Menekülttáborban.

— És 1944. október tizenhatodikán?

— Akkor otthon voltam. Kispujonban. — felelte halkan a vén-ember. — Ez a része igaz. Azon a napon otthon voltam . . .

— Tehát beismeri a gyilkosságot? — csattant föl éles hangon a fiatalember. — Beismeri, hogy apám halálát okozta?

— Mister Blum, itt csak én kérdezek —, szólt reá szárazon a nyomozó. — Mister Pujoni eddig csak annyit ismert be, hogy a kérdéses napon ott tartózkodott a bûntett helyén. Nos —, fordult a vénemberhez — elmondaná-e saját szavaival, hogy mi történt azon a napon?

— El én, szívesen — felelte csöndesen Pujoni László és sóhajtott hozzá —, bár éveken keresztül igyekeztem megfeledkezni mindarról, ami akkor történt. De sajnos vannak dolgok, amiket nem lehet elfelejteni, bármennyire igyekszünk is . . .

Sóhajtott újra. Kezébe vette a vizespoharat és kortyolt belõle. Koppani; a pohár, amikor visszatette az asztalra.

— Háború volt, azt tudják. Betörtek hazánkba az oroszok s velük tértek vissza a románok is. Mert néhány gyönyörûszép rövid esztendõre megmentõdtünk tõlük, emlékeznek talán arra is. Románia és Magyarország megegyeztek abban, hogy kettévágják Erdélyt. Bécsi döntésnek nevezték volt. Mi visszakerültünk Magyarországhoz. Maguk itt Amerikában meg sem értik, hogy mit jelent ez. Hivatalokban, vasútállomásokon újra szabad volt magyarul beszélnünk. A falu vé-gén ott volt a régi szép felirat: Kispujon. Az iskolában újra magyarul tanulhattak és magyar dalokat énekelhettek a gyerekek. Hivatalos papírokon újra László volt a nevem s a hivatalos papírokat magyar hivatalnokok állították ki újra, magyar nyelven. Senki se kiáltott reánk többé, hogy „kinye ungur" — kutya magyar!

— Apám kitûzte házunkra a régi, kopott magyar zászlót, amit a padlás zugában rejtegetett huszonkét évig. Szép világ volt a világ megint. Aztán beleestünk újra a háborúba s engem behivtak katonának. Ez negyvenkettõben történt. Negyvenkettõ májusában. S negyvenháromban már kint voltam az orosz fronton. Kiev felett, Ukrajná-ban ...

Mélyet, nagyot sóhajtott. Sóhajtására fölnézett lábánál a nagy veres kutya, megnyalta gazdája lecsüngõ, eres kezét s csóvált egyet a farkán. A vénember megveregette gyöngéden a kutya fejét.

— Különös dolog a háború —, folytatta lassan, mint aki nehezen leli a szavakat. — Az embert egyenruhába öltöztetik, fegyvert adnak a kezébe és azt mondják: védd a hazát! Aztán elviszik valahova rnessze, ahol semmi keresnivalója sincs és egyszerre csak lõdözni kezdenek rá idegen emberek . . . s az ember visszalõ, hogy mentsa a bõrét...

— Maga a nácik oldalán harcolt, ne feledjük! — szólalt meg újra Blum.

— Én a magyarok oldalán harcoltam! — csattant föl a vénember, de a hajdani boltos fia letorkolta.

— Maga a magyar fasiszta kormányt szolgálta ki!

— Igaz ez? — emelte föl fejét a nyomozó.

— A magyar királyi hadseregben szolgáltam, ez igaz —, felelte a vén Pujoni kimérten —, de hogy fasiszta kormány lett volna az akkori magyar kormány, ez aljas hazugság! A kommunista gyilkosok nevezték el annak, akik számára fasiszta volt mindenki, aki nem Sztálint dicsõítette. Magyarország szabad választásokon, szabad pártrendszeren alapuló alkotmányos királyság volt, akárcsak Anglia — folytatta emelt hangon, nem pedig szocialista diktatúra. A fasiszta jelzõ kimondottan Mussolini-féle szocializmust jelent, míg a náci szó Hitler-mintájú nemzeti-szocializmust. Magyarország kapitalista ország volt, akárcsak Amerika, az emberi jogokat törvényes alkotmény biztosította . . .

— Akkor miért üldözték a zsidókat? — vágott a szavába élesen a fiatalember.

A vénember ránézett.

— Ha üldöztük volna — mondta csöndesen —, akkor a maga nagyapjának s õutána a maga apjának nem lett volna boltja a faluban, jövedelmezõ bérháza Kolozsvárt, pénze a bankokban . . .

— Ne térjünk le a trágyról — szólt közbe szigorú hangon a nyomozó. — Folytassa, kérem.

Öreg Pujoni mély lélegzetet vett.

— Hol voltam hát? Igen, a háború. Csúnya, zûrzavaros háború volt. Tudtuk, hogy az orosz ellenségünk, mert a kommunizmust készült reánk erõszakolni. Amit meg is tett. Ellenség volt a román is, mert országunkat, szabadságunkat akarta elrabolni újra. De ellenség volt a német is, pedig együtt kellett harcoljunk az oroszok ellen. Éj-szakánként, a lövészárokban arról beszéltünk, hogy talán az orosz meg a német rendre agyonverik egymást s megmentõdünk mindkettõtõl. De maguk odaálltak Sztálin mellé s ezzel eldõlt a sorsunk.

— Hallják? Most már az amerikai kormányt is kritizálja! — böffent föl Blum gúnyosan.

A nyomozó megkocogtatta ceruzájával az asztalt.

— Térjünk vissza a tárgyra —, mondta szigorúan. A vénember megint sóhajtott, a szeme elnézett messze, a napsütötte hegyek közé.

— Pokoli háború volt —, folytatta halkan, olyan akadozva, mint aki nehezen tudja az emlékek zsúfoltságát szavakba préselni. — Visszafele, mindég csak visszafele. A következö esztendõ õszén. 1944-ben már saját hazánkban küzdöttünk az árvíz ellen, mely szennyes, borzalommal söpörte el mindazt, amit mi életnek ismertünk. Erdély földjét dúlták már akkor az oroszok s velök tértek vissza a románok is, akárcsak egy csorda vérszomjas vadállat. Iszonyú és hajmeresztõ hirek jártak arról, hogy miket követtek el magyar falvakban és városokban az otthonmaradottakkal. Különösen lányokkal és asszonyok-kal. A férfiakat egyszerûen elhajtották kényszermunkára, mint az igavonó barmot. De amit a nõkön véghez vittek!... Naponta szöktek meg a katonák, kiknek családjuk volt, hogy otthon lehessenek szeretteikkel a bajban ...

— É.n legényember voltam, Istennek hála. Anyám sem élt már akkor. Apám volt csak otthon. Vénülõben, akárcsak én ma. Mikor megtudtam a parancsnokságon, hogy leszerelik és hazaeresztik azokat, akik Erdélybõl valók s otthon kívánnak maradni, én is jelentkeztem. Hátraküldtek Kolozsvárra, ahol megkaptam a papírjaimat s civilruhát vehettem magamra. Akkor már hallani lehetett az ágyúk dörgését Kolozsvárt is és román meg orosz repülõgépek bombázták naponta a várost. Aki tehette, menekült.

— Próbáltam teherkocsit bérelni, hogy hazafuthassak vele, fölrakhassam rá apámat, egy kevés holmit és menekedhessek vele nyugatnak, mint mások, a vérengzõ hadak elõl. De nem lehetett gépkocsit kapni sehol. A visszavonuló németek magukkal vitték mind. Gyalog indultam hát, hogy legalább otthon lehessek apám mellett, amikor rászakad a veszedelem.

— Az országút zsúfolva volt menekülõk szekereivel. Szánalmas látvány volt, hátborzongató látvány. Mintha az ország minden népe útra kelt volna, hogy életét mentse. Emberek káromkodtak, gyermekek sírtak, az elakadt szekereket egyszerûen az árokba döntötték a mögötte jövõk. Menekülés volt, szörnyûséges menekülés. A világ vége lehet csak ilyen . . .

— Apahídnál elhagytam az országútat s feltértem zörgõ kukoricaföldeken keresztül a bonchidai gerincre. Onnan tovább. Széknek. Mikor a Szentegyedi-tó felett kiértem az erdõbõl, tudtam, hogy késõn érkeztem. Lent a völgyben puskák ropogtak. Géppisztoly kerepelt. A legelõszél akácsor védelmében egy szakaszravaló német katona cammogott hátrafelé, lomposan, fáradtan, a vert sereg siralmas maradéka. Az erdõ mentén megkerültem a szentegyedi völgykatlant, de mikor a Vereserdõ csücskéhez értem, megláttam az elsõ ellenséges katonákat. Ma sem tudom, hogy oroszok voltak-e vagy románok. Kispujon-ból másztak elõ, tömötten, akár a hangyák s mentek fölfele a legelõn, Szentegyed felé.

— Behúzódtam a bokrokba s megvártam míg lassan, áthaladtak a gerincen. Délután volt még, de az aláhanyatló õszi nap már elérte hátam megett a megsárgult fák tetejét. A karórám háromnegyed ötöt mutatott. Alattam, a faluban, ugattak mindenütt a kutyák. Itt-ott lövés csattant, kutya vonyított. Emberek ordítoztak. Asszonysikoltás hasított a fülembe. Szemközt a falu feletti meredek hegyoldalban tisz-tán láthattam a szõlõnket. A búcsúzó napfény olyan békésnek tûnt, hogy összeszorult tõle a torkom.

— Szemem megkereste a templom tomyától jobbra a házunkat, ott az almáskert lankája alatt. De csak a feketére vénült zsmdelytetõ kicsike csücskét láthattam a körülötte tornyosuló fáktól. Aztán. meg-hallottam újra egy sikoltást. Szömyûséges, vérfagyasztó asszonysikoltás volt. A faluból jött. Nem bírtam az idegeimmel. Kiugrottam a bokrok közül és futni kezdtem lefele, a falu irányába.

— Mikor az elsõ szilváskertet elértem, megjött az eszem s ahelyett, hogy egyenesen átvágtam volna a faluti az otthonunk felé, megkerültem a kerteket egészen a túlsó oldalig és az almafák között ereszkedtem csak alá. A nap már ott ült akkor szemközt velem a Vereserdõ hátán s rozsdavörös fénye megcsillant az almafák sárguló levelein.

— Egyszercsak valami csúnya, recsegõ, vinnyogó hang ütötte meg a fülemet. A házunk felõl jött. Torz, fülbántó hegedü szava volt, mint amilyennel román falusi táncok alá húzták a zenét félrészeg cigányok. Az ebédlõszoba ablaka nyitva volt a kert felé s onnan jött a hang. Részeg ordítozás kisérte. „Zsoake, zsoake, Nyikulája! Zsoake, zsoake Nyikuláje!" hangzott részeg torokból az oláh medvetáncoltatók ismert rigmusa: „Táncolj, táncolj Nyikuláj!" s minden vers után valami csattant, mintha korbács lett volna.

— Odaosontam az ablakhoz és benéztem. Azt hiszem néhány pillanatra még a szívem dobbanása is elakadt s ereimben megfagyott a vér. Ebédlõasztalunknál négyen ültek. Katonák. Románok. Kettõ háttal felém, kettõ szemben. Egy civilruhás ember, akit jól ismertem, vizes korsóból bort töltött az elõttük álló poharakba. Egy másik civilruhás ember görbült vonóval ócska hegedût nyaggatott az álla alatt s egy harmadik civilruhás, háttal felém, rekedten ordítozta:

„zsoake, zsoake Nyikulaje!" A szijkorbácsot tartó keze minden sor után lecsapott valamire. Egy siralmas emberi roncsra, aki põrére vetkõztetve, kutyalánccal a nyakán ott szökdösött kétségbeesetten az asztal sarkánál, a hegedûs és a korbácsos kínzói között, mint a táncoló medvék szokták. „Táncolj, táncolj kutya magyar!" üvöltött reá részeg hangon a korbácsos. „Mutasd, hogy örvendezel Nagyromániá-nak!" S lecsapott a szerencsétlenre újra a korbács. A katonák röhögtek az asztalnál. „Tölts bort a szájába, zsidó!" parancsolta az egyik. „Hadd legyen jobb kedve a medvéteknek!" S ahogy a boroskancsós odalépett a siralmas, mezítelen emberi alakhoz és álla alá nyúlva fölemelte elcsukló fejét, hogy bort tölthessen a vonagló szájba, ráismertem: az apám volt.

— Egy pillanatra még az élet is megfagyott bennem. Aztán gondolkodás nélkül, mint a vadállat, beugrottam a nyitott ablakon, elkaptam a korbácsos ember emelkedõ kezét és öklöm az arcába vágott. Alig egy lépésre, a falnak támasztva, megláttam egy géppisztolyt. Fölkaptam és tüzet nyitottam a szobában lévõkre. Addig tartottam ujjamat a ravaszon, míg kifogyott a fegyverbõl a golyó.

— Igy történt. Hogy hányat öltem meg s kiket, nem tudom. Szegény apámat ölben vittem ki az erdõbe s ott halt meg a karjaimban, mielõtt véres, megcsúfolt testét letehettem volna.

Elhallgatott. Vállai elõreroskadtak s úgy ült ott, maga elé nézve, mínt akit lehúz az emlékezés súlya. A tornácra mélységes csönd nehezedett. Messze valahol a napsütötte erdõk között harkály kopogott s úgy hangzott kopácsolása, mintha valaki szöget kalapálna egy óriási koporsóban.

— Érdekes mese —, szólalt meg elsõnek Blum Dávid, a hajdani boltos fia —, csak az a baj vele, hogy nem maradt tanú!

— Maradt —, felelte a vénember csöndesen és a fiatalemberre nézett. — Egy szemtanú megmaradt s még élt utána évekig, ahogy maga mondta az elõbb.

A fiatalember felpattant a székról, mintha kígyó marta volna meg. De felfigyelt a nyomozó is az asztal mellett s a deputy a lépcsõn.

— Apámat meri belekeverni a hazugságaiba!? — rikoltott nekivadultan a hajdani boltos fia s fölemelt ököllel elõre lépett.

A veres kutya morogva szökött lábra. Szõrét borzolva vicsorgott a támadóra. De lábon volt már akkor a deputy is s egyetlen lépéssel a fiatalember mögött termett. Elkapta öklét. De lábon volt a nyomozó is és haragosan förmedt kísérõjére:

— Mister Blum! Viselkedése megbocsáthatatlan!

— Halott apámat gyalázta! — acsarkodott a fiatalember, kirántva öklét a deputy szorításából. — El kell tûrjem ezt is? Nem elég, amit apámmal elkövetett?

A nyomozó szigorú arccal fordult a vénemberhez.

— Mister Pujoni, figyelmeztetnem kell. . .

— Egy pillanatra —, emelte föl a vénember a kezét nyugodtan s anélkül, hogy lábra kelt volna. — Csak egy pillanatra kérem a türelmüket. Amikor Mister Blum fölemelte az öklét, megláttam egy gyûrüt az ujján.

— Apámtól örököltem, mi köze hozzá? — mordult föl újra a fiatalember.

— Gondoltam —, bólintott Pujoni László. — Meggyöngült ugyan a szemem, nem látok vele olyan tisztán, mint régen, de azt hiszem, meg tudom mondani, hogy mi van azon a gyûrûn. Sötétzöld köbe vésve koronát védelmezö kard, jobb oldalán félhold, baloldalán csillag. A Pujoni-család címere. Négyszáz éves pecsétgyûrû az, amit apám ujjáról tépett le valaki azon a napon. Még vérzett a helye, amikor ott az erdõszélén letettem a fûre. Soha sem húzta volt le az ujjáról s bele volt már nõve kissé a megcsontosodott izületek közé. Ügy tépte le róla valaki, erõszakkal, bõrrel és hússal együtt. .. Azon a napon. Ott az ebédlõben.

Csönd volt. A kutya se morgott már, csak rajta tartotta szemét az ellenséges idegenen. Annak kékesszürkére sápadt az arca, és a szája szöglete remegett.

— Szabad megnéznem a gyûrût? — szólalt meg mogorván a deputy, elõrenyújtva a kezét.

— Nem kötelezhetjük arra, hogy megmutassa —, figyelmeztette a washingtoni. — Erre nincs felhatalmazásunk ...

— Itt van, megnézhetik. Nincs mit titkolnom, — sziszegte haragosan a fiatalember s ingerült mozdulattal lehúzta ujjáról az aranygyürüt. — Elvégre hallották, hogy boltos volt az apám. Vásárolhatta a gyûrût valakitõl! . . .

Elõbb a deputy viszgálta meg a gyûrût, majd szó nélkül odanyújtotta a washingtoninak.

— Lehetséges az is —, bólintott békésen a vénember — biztos csak az, hogy õ volt, aki a bort töltögette a katonák poharába s az apám szájába. Ott volt a kínzók között s ezt igazán sajnálom . . .

— Honnan tudja, hogy nem segíteni akart? — mordult föl, de most már tétovázva a boltos fia.

— Igaz, azt nem tudhatjuk —, bólintott a vénember és szeme elnézett messzire az erdõ közé, mintha a múltat kereste volna. — Sokmindent nem tudhatunk . . .

A csönd masszája összefolyt megint s elnyelte a szavak nyomát. A washingtoni gondosan megvizsgálta a gyûrût s odanyújtotta kísérõjének. De az nem nyúlt utána. Csak elfordult és megrázta a fejét:

— Nekem nem kell többé —, mondta s a hangja rekedtnek tûnt. — Ami nem az enyém, az nem az enyém.

Anélkül, hogy bárkire is ránézett volna, a lépcsõ felé indult.

— A vádat visszavonom —, mondta még szárazan. — Rám ne számitsanak többé.

Azzal lement a lépcsõn s elindult a fekete gépkocsi felé. A washingtoni nyomozó letette a gyûrût az asztalra. Osszeszedte a papirjait s visszasüllyesztette az irattáskába.

— Bocsásson meg, hogy háborgattuk, Mister Pujoni —, mondta. — Kötelességemet teljesítettem csak. Csupán a száraz tények érdekelnek. A múlt kiértékelése nem az én dolgom. Lehet, hogy hallani fog még rólunk, lehet, hogy nem.

A vénember bólintott az asztalnál.

— Miképpen mondja a Biblia? Hadd temessék el a holtakat s eméssze meg önmagát a múlt. . . valahogy így szól, de nem emlékszem már világosan rá.

—— God day, sir. Jónapot —, mondta a nyomozó s biccentett a fejével. Aztán elindult õ is a lépcsö felé, hóna alatt a fekete táskával.

— Viszontlátásra, miszter Pujoni —, búcsúzott a deputy is, szinte szégyenkezve s hozzátette, morogva. — Szégyen és gyalázat, hogy ennyi idõ múlva is még mindig bûnbakot keresnek. . .

— Good day, gentlemen —, szólt a vénember a távozók után, aztán csak ült ott, a gyûrûre bámúlva és szemébõl lassan szivárogni kezdtek a könnyek.

 


2005.06.05. 12:15 Idézet
A kommunizmus áldozatai Magyarországon

2005.06.05. 12:11 Idézet
Alig akad olyan része a Földnek, ahol nincs háború. Az összeállításból megtudhatják, hol, mióta harcolnak egymással különbözõ ellenérdekelt felek, és ezekben a harcokban hozzávetõleg hányan vesztették életüket. Link: Fegyveres konfliktusok a világban

2005.05.05. 09:04 Idézet
Kedves Melinda ! Most kaptam az alábbi meghívót, talán érdekli az esemény, s esetleg egy helyi újságban is el lehetne helyezni errõl egy pársoros hírt. - A Római La Sapienza Tudományegyetem alapításának 700., a római Magyar Tanszék alapításának 75. és a Szegedi Olasz Tanszék alapításának 70. évfordulója alkalmából a budapesti Olasz Kultúrintézet, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete és a Szegedi Olasz Tanszék tudományos ülésszakot rendez, melyen megemlékeznek a három Intézmény nagy professzorairól, Koltay Kastner Jenõrõl, Kardos Tiborról, Fogarasi Miklósról, Szauder Józsefrõl, Klaniczay Tiborról... Az ülésszak megnyitására 2005. május 18-án délután 17 órakor kerül sor a Budapesti Olasz Kulturális Intézetben (Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 8.) a Római La Sapienza Tudományegyetem rektora részvételével. Május 19-20-án Szegeden folytatódik az ülésszak, melynek programját postán kézbesítjük. Május 18-án, szerdán 12 órakor megkoszorúzzuk Klaniczay Tibornak, az MTA Irodalomtudományi Intézetében (Budapest, XI. Ménesi út 11-13-) az emléktábláját, délután 16 órakor pedig Szauder József Budapest I. Fõ u. 37. sz. alatti házon elhelyezett emléktábláját. Budapest, 2005. május 2. Sárközy Péter, Szörényi László------------------------------------- Ha érdekli, megérkezése után küldöm majd a szegedi programot is. Cordiali saluti da Paczolay Gyula ------------------------------------------------------------------- Dr. Gyula Paczolay University of Veszprém - Hungary - (Veszprém, Egyetem u. 10.) http://www.vein.hu/library/proverbs/

2005.04.25. 00:36 Idézet
Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa Levélcím: 29 augusta 10, 93401 Léva, Szlovákia tel.: 00-421-902-40-22-21 GGyula@index.hu"__________ Nyílt levél Patrubány Miklós a Magyarok Világszövetsége elnökeként 2005.4.2-án nekem címzett levélben arra szólít fel, hogy a „személye ellen elkövetett rágalmakat, amelyeket az MVSZ SZOT elnökségi ülését összehívó levél tartalmaz, maradéktalanul vonjam vissza, vagy a maga és a Magyarok Világszövetsége jó hírnevének védelmében kénytelen lesz eljárást kezdeményezni” A további mellébeszélések elkerülése érdekében közlöm a kifogásolt részt az említett levélbõl: 4. pont. „2002.6.19 óta levélben is hiába kértem, Patrubány Miklós MVSZ elnököt, hogy tárja a nyilvánosság elé, hogy mi volt az a ”szavahihetõ forrás”, amely szerint én „a csehszlovákok engedélyével mentem nyugatra, mint belügyes besúgó”. Patrubány M. erre soha nem volt hajlandó, tehát mint a felvidéki elnök ennek a rágalomnak az árnyékában éltem a nevezett idõpont óta. A jelek szerint az „informátor” Popély Gyula volt, tehát kérem az elnökséget, hogy Patrubány Miklóst szólítsa fel: Tisztázza magát: Ki rágalmazta az MVSZ SZOT elnökét Budapesten az MVSZ Központban!” Patrubány Miklós nekem 2001.6.18-án az MVSZ Központban az irodájába hívott be és annyit mondott, hogy neki egy „Nagy Magyar” mondta ezeket rólam de ennek a „Nagy Magyarnak” a nevét nem hajlandó elárulni. „Valljam be”, stb. Talán fenyegetések és kényszer alatt? Nyilván orwelli mércérõl van szó, egyesek „Nagyok”, mások „kicsik”, vagy azok sem. Az MVSZ KÖZGYÛLÉS FIGYELMÉBE AJÁNLOM, HOGY TISZTÁZZA: ALAPSZABÁLYUNK MELY RÉSZE VONATKOZIK annak megállapítására, hogy ki a „Nagy” ki a „kicsi” és ki a „senki”! A nevezett idézet „belügyes múltamról” pontosan egyezett azzal, amit Molnár János orientalista Popélyra való hivatkozással mondott nekem nem kis meglepetésemre 1991 júliusában a felvidéki Gímesen. Akkoriban frissen érkeztem vissza az emigrációból. A dolgot Szabó Tamás pénzügyi politikai államtitkártól is visszahallottam 1991-ben, de õ megmondta nekem, hogy neki ezt Csurka mondta. Csurka azonban a forrást nem volt hajlandó elárulni, de szorgalmasan terjesztette. 1999. Július 30-án a kérdésre levélben kérdeztem rá, de Popély Gyula a levélre nem válaszolt. Popély Gyula és barátnõje Kovács Ilona minden nap az MVSZ Központban van és Kovács Ilona a Központ telefonjait használva órákig tartó beszédekben próbálja ellenem fordítani a felvidéki elnökség tagjait. Ez már évek óta tart. Kinek a megbízásából? Erre van pénz? Király Zoltán volt alelnök mondta el nekem két évvel ezelõtt, hogy Patrubány Miklós utasítására Kovács Ilona nem ment el a két héttel korábban meghirdetett MVSZ SZOT elnökségi ülésekre, mert azon dolgoztak, hogy ne tudjam összehívni az elnökségi üléseket. Hogyan lehet így dolgozni? Király Zoltán hiába figyelmeztette Patrubány Miklóst, hogy hagyja békén a felvidéki szervezetet, azok értik a dolgukat és tudják, mit csinálnak Patrubányt ez nem érdekelte. Tõlem azt követelte, hogy „vegyem ki” a felvidéki szervezet Alapszabályából azt a részt, hogy „a tagság megszûnik pozitív átvilágítással”. Ezt a Közgyûlésünk akarta így és a Szlovák Belügyminisztérium nem emelt ellene kifogást. Milyen MVSZ Közgyûlési határozatok alapján járt el az elnök az MVSZ SZOT ellen? Végül hiányzások miatt az elnökség határozatban mondta ki a rendszeresen hiányzó elnökségi tagok kiesését az elnökségbõl és azok Alapszabály szerint meghatározott módon való pótlását. Ezután állandóan „közgyûléseket” akartak összehívni, hogy a jelenlegi, szabályosan és törvényesen megválasztott vezetést a „KÖZPONT felügyelete alatt” megtartott Közgyûlésen „elzavarhassák”. A felvidéki elnökség az állandó puccskisérletek szervezése miatt legutóbb Komáromban is tiltakozott. Az MVSZ felvidéki szervezete elleni állandósult támadások közepette az engem ért vádak kérdését az MVSZ SZOT 2005. április 3.-i elnökségi ülésén napirendre kellett tûznöm. Az elnökség többször világosan a Központ tudomására hozta, hogy minden tisztségviselõnk, küldöttünk szabályosan van megválasztva és semmiféle hisztériának nem engedünk. Küldötteinket bejelentõ 2005.3.17-i levelünkre válasz továbbra sem érkezett! A Felvidék Nagy Öregje, személyes jó barátom Dr. Janics Kálmán 1990 februárjában a Hunnia 4. számában „Ki van kutyaszorítóban” c. cikkében megemlíti: „A rendõrség 1979. július 26-án hosszan faggatott, hogy ismerem-e Geönczeöl Gyulát és Oláh Györgyöt, Duray meg 1980. Január 26-án makacsul ragaszkodott hozzá, hogy a madridi emlékiratot velük feltétlenül alá kell íratni. Ma már tisztán látom, hogy a rendõrség felsõbb parancs alapján látta el a hivatalát, az viszont rejtélyes, hogy ki és miért üldözte a két magyar értelmiségit”. A lassan nyilvánosságra kerülõ belügyes iratanyag talán segíthet abban, hogy a tartótisztek parancsai szerint az ellenõrzött titkos megbízottak miért terjesztették, hogy „ki dolgozik nekik”. Ez a bosszúállás része volt a hatalom részérõl. A hálózat pedig még ma is él! A Felvidék sok magyar politikusa, közéleti szereplõje a kormány által közzétett hálózatot rögzítõ törzskönyvekben megtalálható, és minden fogadkozásuk ellenére a régi reflexek szerint élnek, viselkednek. Ezt állandóan szem elõtt kell tartani és el kell dönteni, kinek az érdeke a fontosabb: Az övék, vagy a magyar társadalom szabad fejlõdése végre annyi szörnyû évtizedet követõen! Barátaim a napokban ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy Kvacskay Károly az MVSZ Központ vezetõje bizalmasan kijelentette, hogy a Központnak „vannak bizonyítékai” arról, hogy én a csehszlovák belügynek dolgoztam. Mivel Kvacskay Károly Patrubány Miklós elsõfokú bizalmasa, felszólítom õt, hogy minden ilyen jellegû anyagot azonnal és haladéktalanul adjon át nekem azzal az információval egyetemben, hogy azt kitõl kapta. Ezek hitelességének, származásuk körülményeinek megállapítására megfelelõ eljárást fogok indítani. Ugyanakkor még egyszer és utoljára fölszólítom Patrubány Miklóst, hogy rosszul felfogott sértettsége helyett maradjunk a probléma gyökerénél: Haladék nélkül és azonnali hatállyal mondja ki, hogy a személyemet ért rágalmak szerzõje ki volt. Ha nem vágja el a fonalat a rendszer részeként kell õt számon tartanom. Én vagyok a sértett és ez akkor is így van, ha az MVSZ Központ fejlécén írt levelében ennek az ellenkezõjét állítja a tényekkel szemben, miközben azt nagyvonalúan osztogatja elnökségünk tagjainak. 2002 júniusa óta eleget vártam erre. Ugyanakkor felszólítom az MVSZ Központot és a Magyarok Világszövetsége Régió és Közgyûlését, hogy a felvidéki szervezet az MVSZ SZOT-t ért mindennemû sérelmet haladék nélkül orvosolja és kérjen bocsánatot. Léva, 2005. április 20. Üdvözlettel, Geönczeöl Gyula, elnök

2005.03.29. 23:13 Idézet
Kedves Melinda, elkésve bár, de nem is lévén tudatában annak, hogy mit is küldhetnék érdemlegeset egy ilyen nagy ünnepre, egy három év elõtti versemre esett a választásom, amely egy egyszerû brazil asszony stigmátáiról szól és amely televíziós élmény ihletéseként nagyon nagy hatással volt rám. A kamerákat nagypéntek délután a stigmátás alany beleegyezésével a szobájába vitték és mintegy négy órának a lényeges mozzanatait fényképezték. Közben a narrátor elmondta az asszony egyáltalán nem különös életét és a szenvedéseit képesek voltunk végig követni, amint azt a blankversben leírom. Az élmény hatásának eredménye ez a vers, amelyet most Kegyednek ajánlok! Húsvéti üdvözlettel és kézcsókkal: Imre Nagypénteki csatolmány

2005.03.22. 10:05 Idézet

Oldalát belinkeltem saját Tamana-oldalamra, a Kincsestárba.

Üdv: Magulya Zsuzsa


2005.03.22. 09:41 Idézet

Véletlenül akadtam oldalára, sajnos kevés iõm van minden cikket átböngészni. Mindenesetre, gratulálok nagyszerû, tartalmas oldaláért és nagyon sok sikert kívánok.

Kérem, szánjon egy kis idõt az én oldalaimra is, örömmel várom véleményeit, hozzászólásait.

//gportal.hu/tamana

//gportal.hu/kalemandra

Üdvözlettel: Magulya Zsuzsa


2005.01.28. 22:34 Idézet
Tisztelt Olvasóm! Köszönöm, hogy megtisztelt látogatásával! Kívánom, hogy amit itt olvas hasznára váljon! Kellemes olvasást! Ide közvetlenül is beírhatja az itt olvashatókkal kapcsolatos meglátásait, szakvéleményét, vagy jelezhet belinkelve kapcsolódó témákat, hogy mindannyiunk szellemi gyarapodását szolgálhassa! Köszönöm!

[Friss hozzászólások] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]

 
BEMUTATKOZOM
foto webcam © di Mttb 29.05.2007
 
 
2019. november 3-án
 

OMRI-lovagi kitüntetés

Az Olasz Köztársaság Érdemrend Lovagja [Rendelet 2013. december 27.]

(Az olasz állam olaszországi tevékenységem méltó elismerése - amelyet 60. születésnapom ajándékának tekintek -  szemben szülõhazám hivatalos illetékeseinek nemtörõdömségével.)

Ünnepélyes átadás: 2014. június 02.  (Készítette: GOB [1947.10.08.-2022.10.18.] R.I.P.)

 

Egy nyári emlék

Budapest 2011

Elõzõ portré-képek

2022. május 16.  2022. március 182019. május 6. 2019. január 23.  2018. június 16. 2017. május 29. 2015. 06. 19.  2015.02.15.  2014. nyara-estate  2014. január 02.  2013. október 01.  2012. december 5.  2012. augusztus 18. Ljubljanában2011.dec.26. rokonoknál karácsonykor  - Egy 2011. okt. 01-i felvétel - Egy  2010. évi karácsonyi kép (Foto (c) G.O.B. del 24.12.2010) - CicloPoEtica, Ferrra 2010.08.08 (Foto (c) G.O.B.) - Egy 2009-es karácsonyi portré (Foto (c) G.O.B.) Egy 2008. októberi fénykép (Foto (c) A.B.)

Press 

Bemutatkozom:

Dr. B. Tamás-Tarr Melinda

tanár, újságíró, publicista, mûfordító, felelõs kiadó fõszerkesztõ vagyok,

az Olasz Köztársaság LovagjaCav. Prof.ssa B. Tamás-Tarr

 Legutóbbi posztegyetemi tanulmányaim/magas szintû, tudományos szakmai képzéseim: Master postlaurea-1,  Master postlaurea-2 

Néhány díjam, kitüntetésem

ÁPRILIS 11: A MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA

O.L.F.A.-újdonságok (1),  O.L.F.A. -újdonságok (2) O.L.F.A.-újdonságok (3) O.L.F.A.-újdonságok (4), O.L.F.A.-újdonságok (5)

«Da padre a figlio» (Apáról fiúra) új kiadása! (Könyvrészlet)

Legújabb- és korábbi kiadványok

A Nagy Nap

CicloInVersoRoMagna 2011  Clip>>

(A CicloInversoRomagna  kerékpáros költõtalálkozón én is az elõadók között leszek olasz-magyar risorgimentális kapcsolatok tükrében összeállított és olasz-magyar versekkel illusztrált - ez utóbbiak leginkább már publikált és néhány még kiadatlan  fordításomban - rövid lélegzetû, szintetikus kis elõadásommal... // Anch'io interverrò in questo incontro con il mio breve saggio preparato in occasine nel rifesso dei rapporti italo-ungheresi risorgimentali e illustrato dalle poesie dei poeti italiani ed ungheresi - queste ultime in maggior parte di mia traduzione edita ed inedita -...  Luogo/Helyszín: Ferrara, Casa di Ludovico Ariosto, Via L. Ariosto 67 ore 18)

http://www.estense.com/?p=160702 I

Ideiglenes beszámoló/Resoconto provvisorio

CicloPoEtica 2010

CicloPoEtica: 2010.07.28-i  Programfrissítés/Programmazione aggiornata del 28/07/2010

CicloPoEtica - Ferrara, 2010. 08. 08. Sala Conferenze/Konferenciaterem

Momento dell'accoglienza da parte del Dir. dell'O.L./ Az érkezõ szervezõk az O.L. Ig. Fõszerk. általi fogadásának egyik pillanatában: Claudio Cravero*, Melinda B. Tamás-Tarr, Enrico Pietrangeli [*reportage fotografico sarà prodotto da Claudio Cravero di tutti gli eventi del CicloPoetica/Caludio Cravero fotóriportot készít a CicloPoEtica eseményeirõl] (Foto (c)  G.O.B.)

L'apertura dell'incontro ferrarese/A ferrarai költõtalálkozó megnyitása: Daniela Fargione, Enrico Pietrangeli (Foto ˆ  G.O.B.)

Ad aprire il reading sono stati in ordine di successione/A felolvasó találkozót megnyitották az alábbi sorrendben: 1. Alberto Canettoassessore alla cultura, pubblica istruzione e sport  di Massafiscaglia., scrittore e poeta /Massafiscaglia kult..-, közoktatási- és sporttanácsnoka, író, költõ 2. Melinda B. Tamás-Tarr, Dir. Resp. & Edit  dell'Osservatorio Letterario, pubblicista, scrittrice, poetessa, traduttrice letteraria/az Osservatorio Letterario Igazgatója és fõszerkesztõje, publicista, író, költõ, tanár, mûfordító 3. Recital in duo (Melinda B. Tamás-Tarr, Enrico Pietrangeli, poeta, giornalista pubblicista/költõ, újságíró-publicista)...  (Continuerà dettagliatamente nel servizio autunnale/invernale dell'O.L./Folytatódik részletesen az O.L. õszi-téli számában...) Foto ˆ G.O.B.

Az egyes találkozókról egyenes TV streaming közvetítés (Itt is/Anche qui>> )

 Fotoreportage

G.O.B.: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (versione di wmv/wmv-verzió)

Bttm: ˆ Frammenti di video/Videorészlet (versione di wmv/wmv-verzió) (1)

Bttm: ˆ  Frammenti di video/Videorészlet (2)

 YouTube: CicloPoEtica

Egyenes TV streaming közvetítés (Teljes videó)

Hungarológia a nagyvilágban

 Egy olaszországi hungarikum

Az olasz-magyar Osservatorio Letterario interneten elérhetõ teljes  online-változatai magyar nyelvû függelékkel: 2005. 43/44. , 2005. 45/46. , 2008. 61/62. , 2008. 63/64. , 2008/2009. 65/66. , 2009. 67/68. , 2009. 69/70. , 2009/2010. 71/72.2010. 73/74. , 2010. 75/76. (A nyomtatott példányok nagyobb számban fekete/fehérek), 2010/2011 77/78.  (Színes jubileumi kiadás),  2011. 79/80  (Második  színes jubileumi kiadás) és a további színes példányok Link: OSzk - Országos Széchenyi Könyvtár EPA-Archívum

Kétnyelvû mûfordítás-kötetek: Da anima ad anima/Lélektõl  Lélekig (Versek magyar-olasz nyelven), FORDÍTÁSOK - Versek (magyar-olasz) , FORDÍTÁSOK - Próza (magyar-olasz)

 
Távmunkatársaim

Levelezõ kollégák

 
Szerzõim (magyar)

BENEDEKFFY ÁGNES (1, 2, 2a, 2b, 3, 4) - BODOSI GYÖRGY (1, 2)- BOGNÁR JÁNOS (1, 2, 3) - BORBÉLY KÁROLY - BOTÁR ATTILA (1, 2, 3) - DR. CZAKÓ GÁBOR(1, 2, 3 , Lakitelek , mp3 CSATA ERNÕ CSERNÁK ÁRPÁD-1, 2 , 3 - CSORBA PIROSKADR. EDELÉNYI ADÉL (névjegy)- ERDÕS OLGA (Luna Piena, Antológia, Halfirka, Egy hang a távolból/Una voce da lontano ,  Da anima ad anima ) - FÁSSY PÉTER - FERENCZ ZSUZSANNA - FRIGYESY ÁGNES -GÁCS ÉVA - DR. GÁL CSABAGÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ - GYÖNGYÖS IMRE HÁMERMANN ANNAMARIA (1, 2)HOLLÓS(S)Y TÓTH KLÁRA (1,)- HORVÁTH MAGDI - JÓKAI ANNA (1, 2, 3)DR. JÓZSA JUDIT (1, 3 )- KEMÉNY GÉZA (1, 2) - DR. KÉRI KATALIN/KATE CARRY - KOVÁCS ANIKÓ (1, 2) - LEGÉNDY JÁCINT(1, 2) - DR. MADARÁSZ IMRE-1, 2, 3, 4, 5,  - MAGNOLIA -  MESTER GYÖRGYI-1, 2, 3MESTERHÁZY ZSOLTNÉMETH ISTVÁN PÉTER-1OLÁH IMRE (1-, 2 , 3 ) DR. PACZOLAY GYULA (1, 2, 3 , curriculum ) -  DR. PAPP  ÁRPÁD-1 , 2, 3, 4 - PÉNTEK IMRE -  PETE LÁSZLÓ MIKLÓS (1, 2) - DR. PLIVELIÈ IVÁN (1, 2, 3) - RADICS GÉZA - RÁTZ OTTÓ - DR. RÉNYI ANDREA (mûfordító: 1. Ld. az "Osservatorio Letterario" 41-42 számaitól, 2. L.d. Gerlóczy "Igazolt hiányzás" fordításáról) - SÁNDOR GYULA - SARUSI MIHÁLY, -  SCAFFIDI GIORGIA (olasz-magyar) O.L. 75/76. számtól - SCHNEIDER ALFRÉD -  SCHOLZ LÁSZLÓ - SURÁNYI RÓBERTSZÉKÁCS LÁSZLÓ (1, 2) - DR. SZÉNÁSI FERENC (1,2) - DR. SZIRMAY ENDRE-1, 2, 3, 4, 5, 6, 7 -  DR. SZITÁNYI GYÖRGY (ld. itt is) - JEAN és MAXIM TÁBORY  - THARAN-TRIEB MARIANNE  (1, 2) - TÓTH ERZSÉBET - DR. TUSNÁDY LÁSZLÓ-1, 2, 3, 4, 5,- Vitéz, lovag DR. TARR GYÖRGY PhD, CsC (1, 2,3, 4, 5, 6 ,  7 , 8 ,  curriculum, Video3>>  Emlékkötet >> Link: a KÉSZ alapító elnöke) - TOLNAI BÍRÓ ÁBEL - ZSOHÁR GABRIELLA ESZTER  ...

(Folyamatos szerkesztés alatt.)

 
Naptár
2024. Május
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
Linkek
 
Magyar Rádió És Tv

Magyar Rádió Rt. - Kossuth / Magyar Rádió Rt. - Kossuth // Magyar Rádió Rt. - Petõfi / Magyar Rádió Rt. - Petõfi // Magyar Rádió Rt. - Bartók / Magyar Rádió Rt. - Bartók // Vatikáni RádióMagyar Rádió Mozaik Sydney / Magyar Televízió / Duna Televízió
 / Hír TV / Árpádhír Világtelevízió - Azbest Rádió & TV 

 
BELL'ITALIA

RAI (hírek magyarul)

MEDIASET (Canela 5 - Italia 1 - Rete 4)
Webcam: ITALIA (FERRARA - FERRARA1 - ROMA - TORINO)
Barangolás a szép Itáliában: ITÁLIA KÉPEKBEN  - KÉPES ITÁLIA - FERRARAI PILLANATKÉPEK 
 
 
 
 

A 2008-as olaszországi választásról

 
Érdekességek

Ferrarai Hõballon Fesztivál 2006/«Ferrara Balloons Festival» 2006 

Ferrarai Hõballon Fesztivál 2005/«Ferrara Balloons Festival» 2005 

Ferrarai Utcai Zenészek Fesztiválja / Buskers Festival Ferrara  

XX. Ferrarai Buskers Festival 2007

A XX. buskers fesztivál zárónapjának felvételei

Egyéb felvételek:

Deres már a határ (© G.O.B. felvétele)

Asszociációk Szlovákiai barangolások

Klasszikusok és kortársak (írók, költõk, mûvészek)

Acqua Titkok titka (Fák, virágok…)

A múlt hagyatéka Erõ Lángolás

A fenti  fényképek legnagyobb része hagyományos fényképezõgéppel készült és kezdetleges szkannerrel van beszkennelve, ezért módosultak negatívan a színek. Ahol nincs feltûntetve a fényképet készítõ nevének monogramja, azoknak a készítõje © Dr. Bonaniné Tamás-Tarr Melinda (kivéve a "Deres már a határ" sorozat és a "Színész és firkász", "Õskert" c. felvételek).

Etnikai kulináris mûvészet: 2005-ös menü magyar és olasz (ferrarai) ízekkel

Részletek a 2006-os karácsonyi és évvégi részleges menübõl és az azt megelõzõ munkafázisokból

Lénárd Sándor: A római konyha

 
Kitüntetés

 

MTA-VEAB-KITÜNTETÉS

JAD VASEM - VILÁG IGAZA

"PRAEMIUM HORA"

______________________

SÁNTA KUTYA DÍJ

II. Sánta Kutya Díj 2009

 
Hazai tájak

Magyarországi felvételek (1995-2005)

A Pilis-rejtély

Minden, ami magyar

Veszélyben a Feszty-körkép

 
Külföldiek hazánkról

Magyarország képe külföldön
Általános magyar emberkép külföldön

Frankfurter Allgemeine Zeitung írása

Budapest demonstration against Ferenc Gyurcsany

Nyílt levél: Roberto Ruspanti magyarországi jogtiprás elleni tiltakozása

 

 
ESEMÉNYEK

VÁROSI ÉLET – HUMANISTA KULTÚRA: Konferencia és kiállítás a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában 2008. november 6-án (csütörtökön) 10 órakor

Mi történt a születésnapomon?

Ezen a napon történt

Botrányos külképviseleti szavazás

Ruda Gábor római fotókiállítása

A Los Angeles-i magyar maffia nyomában

Nyílt levél Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek

Egy civil a belügyben (Elhunyt Horváth Balázs [2006. 07. 02.] Horváth Balázst július 12-én búcsúztatják [2006. 07.04.])

Nyíltan magyarellenes játék Romániában

Többrendbeli sikkasztás és hivatallal való jogtalan visszaélés?

Titkos magyar-izraeli államközi megállapodás (2004.04.14.) 

 

 

Az Írószövetség klubjának 2007. december 5-i filmvetítései

"Könyvbemutató: "Nemzeti mûvelõdések az egységesülõ világban"

Czakó Gábor: Kilencvenkilenc magyar rémmese c.  új könyvének bemutatója

Aktuális kulturális rendezvények

Nemzetközi Regionális Népzenei Fesztivál (Palócfesztivál)l

Gödöllõi Madártávlat kiállítás & Szövegvendégség

Éneklõ Magyarország Kórustalálkozó (ld. még: "Aktualitás..."rovatot)

OLASZ-MAGYAR KULTÚRHÍD-FESZTIVÁL BUDAPESTEN

GÖDÖLLÕI NYÁRI TÁRLAT 2007

Az 52. Velencei Biennále magyar pavilonja

 

A XIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és Umberto Eco

Eco: Én vagyok az egyetlen olasz író, akivel azonosulni tudok (További link)

GÖDÖLLÕI NYÁRI TÁRLAT 2006

TOKAJI ÍRÓTÁBOR 2006

BADA MÁRTA KIÁLLÍTÁSA (GÖDÖLLÕ)

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL - GÖDÖLLÕI TAVASZI NAPOK

BÁNK BÁN: HAZÁM, HAZÁM (Domingo Placido) 

CZIFFRA GYÖRGY: LISZT RAPSZÓDIA NO. 14

 

SZEGÉNY HAZÁM, MAGYARORSZÁG!...

 

 A MAGYAROK ÉS A VERSENY

KESERÛ 50. ÉVFORDULÓ

Elõzmények:

A magyar kormány csalás miatti feljelentése

"Gyönyörû" beszámolója... 

A beszámoló teljes szövege 

Gyurcsány Ferenc teljes balatonõszödi beszédének írott változata

BEST OF FLETO

HAZUG VAGYOK... ÉS GYÛLÖLLEK

A miniszterelnök nem mond le a hangfelvétel miatt

Gyurcsány Ferenc teljes beszéde – Hallgassa meg!(Magyar Rádió)

 A miniszterelnök korábbi hivatalos beszédei

 Miért hazudott másfél évig? (exl. CNN-interjú)

Több ezres tüntetés a Parlament elõtt - többen a Sándor-palotához mentek

A magyar köztársasági elnök morális válságról beszélt - Gyurcsány a bizalom visszaállítására törekszik

Ostromállapot! - Könnygázzal és vízágyúval próbálják oszlatni a tömeget

Budapest 2006: Budapest forró éjszakája (2006. 09. 18.) - Frissített változat

Gyurcsány: Az elmúlt 16 év leghosszabb és legsötétebb éjszakája volt a tegnapi

Visszhang: Corriere della Sera

 Ansa, Ansa-video Virgilio/Alice

Inforádió

Már Erdélyben is Gyurcsány távozását követelik

A német médiában vezetõ hír az MTV ostroma

Az MTV büntetõ-feljelentést tett

Események percrõl percre

Késõn hallottak a rendõrök a tömegrõl
Cikkek, videók, képek
Sólyom bekérette a rendészeti minisztert

Beküldték: Röplap

A külsõ kordont áttörték a Kossuth téren

Forradalom van... Ez forradalom...

Százmilliót meghaladó kár a Szabadság téren

Kevesebben vannak és kevésbé elszántak a tüntetõk - a rendõrök lassan haladnak feléjük

Csak a HírTV dolgozik

Még tart a csata: lovasrendõrök, vízágyúk, barikádok és petárdák a Rákóczi úton

Lángoló autó a rendõrmentes Blaha Lujza téren

A második éjjeli (szept. 19-i) összetûzések  (video)

Nagykörúti csata - ahogy a hírTV kamerái látták (video)

MTV: A harmadik éjszaka (összefoglaló) (videó)

Félezer embert keres a rendõrség

A TV-ostrom legsötétebb pillanatai

Svábyt megleckéztette Orbán

Néhány ezren a Kossuth téren

Sztrájk, tüntetés

Anomáliák, rendõri túlkapások és brutalitások az elmúlt napok tüntetéseivel kapcsolatban

 

Súlyos vereséget szenvedett a kormánykoalíció

ÁrpádHír Világtelevízió: Élõ adás a Kossuth térrõl 

Ismét tüntetnek: hatalmas üdvrivalgás a Kossuth téren

Orbán: Az emberek leváltották Gyurcsányt (+videó)

Tömegoszlatás: megosztott titkok

 

Jelentõs többséget szerzett az ellenzék az önkormányzati választáson

Minden adat az önkormányzati választásokról

 

Volt alkotmánybírák levele Frattininek

 

Ansa: Balkán térség (továbbra is balkániak vagyunk nekik!): Meghiúsított merénylet a nemzeti ünnepen, letartóztatások (Olasz) - Link: ld. Pianeta Balcani

 

 

DOKUMENTUMOK-GONDOLATOK

 

Dokumentumok a köztisztaság hiányáról

Gondolatok errõl, arról...

MIND TOLVAJOK ÉS RABLÓK

Frigyesy Ágnes: Ki a magyar?

A nép akarata - Szabadság

A hamis ügynöklistákról...

 

KIK ÉS MIRE KÉSZÜLNEK MÁRCIUS 15-E, A NEMZETI ÜNNEPÜNK ELÕTTI NAPOKBAN?

2007. március 15.-ére készülve

2007. március 15-i egyéb rendezvények

 

Ünnepi erõszakra számít a kormány

MI TÖRTÉNIK HAZÁMBAN?!

Március 15-én lõhetnek a rendõrök gumilövedékkel?

IZRAELI KATONÁK A FÕVÁROSBAN?! (Olasz fórum-visszhang)

HAVÁRIA EXPRESS: IZRAELI KATONÁK BUDAPEST BELVÁROSÁBAN

MIÉRT JÖTTEK IZRAELI KATONÁK BUDAPESTRE?!

Megalalkult az Okt. 23 Bizottság Baráti Köre. (Frigyesy Ágnes tudósítása)

 

 

2007. MÁRCIUS 15.: NEMZETI ÜNNEPÜNK NAPJÁN:

 

A HírTv friss hírei a március 15-i eseményekrõl

Folyamatos füttyszó és bekiabálások a budapesti rendezvényeken

Ismét rendbontók, könnygáz, vízágyú, barikád és kiszorítósdi Budapest több pontján

Lángok Budapesten a forradalom és szabadságharc ünnepén - képriport

15-18 milliós kár, 6 sérült, 36 elõállított - gyakorlatilag mindenki elégedett a rendõrséggel

Olaszországban is tisztelegnek az 1848-as forradalom emléke elõtt

 

MEGJEGYZÉS: A fenti linkek közül a feltétel óta sajnos sok már nem található az interneten. Azért nem veszem le ezeket , hogy látható legyen, milyen web-címen publikálták annak idején az eltûnt/eltûntetett cikkeket.

 
Névnapok

Névnapok Magyarországon

Névnapok Olaszországban  (Itt - kevés kivételtõl eltekintve - nem szokás ünnepelni, inkább a születésnap dívik)

 
Mottó

«...Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsõért áldozatokra kész lenni nehezen fog.... ..., soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.» (Kölcsey Ferenc: Parainesis)

«Rövidlátó az az ország, amelyik úgy néz a jövõbe, hogy nem akarja megismerni a múltját.» (Ld. «Elmélkedésre» rovatot)

 

 
VICC

AZ AMERIKAI ELNÖK LÁTOGATÁSÁRA: 

«Miért bús a Bush? Mert Gyurcsány ránézett furcsány.» (Tolnai Bíró Ábel)

 

Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!